Két világban létezünk, mégis egy az álmunk,
idő szorít, a napok néha szétszórt árnyak.
Egymásba kapaszkodunk, ha zúg a jelen,
mert ketten minden könnyebb, még ha fáj is hidd el.

Percek lopva szöknek, de a vágy nem halvány,
minden út rögös, ha egyedül járnánk.
De ha kéz a kézben lépünk, bármi jöhet,
az idő is enged – mert szeretlek, s te szeretsz.
(2025.01)

Majdnem egy év, s annyi mindent tanultunk,
tükröt tartott ránk az út, és mi formálódtunk.
Megismertük egymást, s bár feladat van bőven,
mégis erősebbek lettünk minden közös műben.

A gyerekekkel szebb ma minden pillanat,
mosolyukban ott a béke, mely nekünk is új erőt ad.
És most még inkább, közösen álmodunk tovább,
együtt építünk jövőt – kéz a kézben, szívünkön át.
(2025.10)